Idén több szempontból is változtak a pálinkafőzés szabályai. Míg a főzés adminisztrációs teendői szinte alig változtak, a párlat-előállítás bizonyos mennyiségig adómentessé vált a magánfőzőknek és a bérfőzőknek egyaránt.
A 2021-es változások nem befolyásolják a párlatkészítés két eddig is megszokott módját, tehát pálinkát továbbra is magánfőzéssel vagy bérfőzetéssel lehet előállítani. A magánfőző személyes fogyasztásra maga állítja elő a párlatot saját gyümölcsből, és legfeljebb 100 liter űrtartalmú, saját pálinkafőzőt használhat. Újdonság idén, hogy a magánfőzés adómentessé vált, de a főzhető mennyiség – 86 liter – nem változott. Ez a mennyiség, ahogyan korábban is, csak a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, vagy kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
Az adómentességgel megszűnik a párlatadójegy is. Mostantól a magánfőzőnek a pálinkafőzés előtt a NAV J49-es nyomtatványt kell elküldeni a NAV-hoz akár elektronikusan, akár papíron. Meg kell adnia a nevét, a lakcímét, az adóazonosító jelét, a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben és nyilatkoznia kell, hogy a magánfőzés feltételeinek megfelel. A bejelentés alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást készít, amit elküld a magánfőzőnek.
Ha valaki most kezdene otthoni főzésbe, vagy már főz, de adatai megváltoztak, a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés megszerzését, valamint a változásokat 15 napon belül kell bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az ellenőrzéseket az önkormányzati adóhatóság munkatársai végzik. Valótlan adatok megadása, vagy a főzés bejelentésének hiánya miatt a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot le is foglalhatják.
A bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzetőnek 2021-től évente 50 liter mennyiségig nem kell adót fizetnie, az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333 385 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg.
A jövedéki ügyeket elektronikusan kell intézni. Ez alól magánfőzőnél csak a bejelentési kötelezettség és a származás igazolása, a kizárólag bérfőzést végző adóraktárnál pedig az adóraktári nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatása jelent kivételt.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben foglaltak szerint:
A magánfőzésre vonatkozó speciális szabályok
143. § (1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére.
(5) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(6) Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.
(8) Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(9) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.
(10) A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.
(11) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.